Valahogy napokóta nagyon fáradt vagyok, - de a tegnapi születésnap nagy melegséggel tölt el! Talán nincs is édesebb, kedvesebb, gyönyörűbb, mint ez a kisfiú! Állandóan mosolygott, göcögött, zabálnivalóan aranyos volt. Réka és Zoli is. Ilyenkor aztán ez az egész nagyon megnyugtató. Az ebéd is-amivel egy egész napot elbíbelődtünk- nagyon jól sikerült, olyan olós-ropogósra sikeredett a kacsasült, ahogy azt kell.
Már napok óta szeretnék komolyabb dolgokról írni, Erzsike kapcsán a gyerekkori kordbársonynadrágomról, a függönyről, meg az esküvői ajánlatról,-de nem visz rá a lélek, a fáradság miatt.
Talán holnap.
Nem is értem, hogy a "japánom" hogyan bír értelmeset írni minden nap. Elég nagyszerű pasi.
Na, majd holnap.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése