2009. november 3., kedd

védőoltás

Ma védőoltást kaptunk a sertésinfluenza ellen, amiértelmetlen vitákat vált ki. Még ezt is átpolitizálják. Rettenetes. Ez is.
Attila meg felhívott a temetői pad miatt. Hogy kiszedték megjavítani. Hihetetlen mi mindenre gondolnak- de jobb is, hogy kivették, mert nagyon kicsi ottahely. Nem is szoktunk rajta üldögélni. Temető. Nem oda kéne feküdni, nem lesz senki aki majd kijön. Hamvasztani kéne, vagy majd öngyilkosnak lenni, ha nagy a baj. Bár az öngyilkosokat is el kell egyszercsak hamvasztani.
Rettenetesen hideg kezd lenni. Állandóan a hőmérsékletetállítgatom, azt hiszem spórolhatunk valamit, de nem. Kiváncsi vagyok a gázszámlára, meg arra meddig bírjuk még. Talán még nincs nagy baj. Talán birunk még egy kicsit élni, Istenem! De jó, hogy megvan ez az üzlet. Holnap megyünk az új szerődésről tárgyalni. Így remélem jó lesz.
Elég borzalmas volt tárgyalni erről a Rékával. Mindíg van valami, amitől egyszercsak elszorul az ember torka, a gyomra és mondogatni kell magamnak, hogy nyugalom... nyugalom...Ilyen. Ilyen és kész. Erővel kell szeretni őt. Néha nagyon megnehezíti. Most is. Nem konnyű,- de hát mi könnyű ma már.
Minden elnehezedett és érzékenyebb.
Csak ne legyek nagyon beteg. Most az epekövemet bomlasztom, és bízom benne,hogy eltűnik. Egyenlőre csendben van. Köszönöm Úristen, mert rettenetes ha elkezd fájni. De nem fog!
Telnek a napjaim. Amik még hátra vannak.
Okosabban kéne talán, de semmi nem jut az eszembe.
Várom a megvilágosodást. A történést ami kimozdíthat. Jöjjön valami!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése